Káosz a devizahitelek körül

Alaposan felkeverte a devizahiteles problémát az egyik Budapesti Kerületi Bíróság ítélete, amely a Kúria jogegységi határozatával szemben az adósnak adott igazat. Szakértői véleményre támaszkodva azt állapították meg, hogy folyt devizakereskedés a hitel finanszírozásával kapcsolatban, amelyre nem terjedt ki a felek akarata, illetve valószínűsíthető, hogy forráshiány miatt a bank akkor nem is rendelkezett a hitelhez szükséges devizával, sem egyenként sem nagy tömegben. A szakértői vélemény azt is megállapította, hogy a devizahitel fedezeteként az ügyfél által felajánlott ingatlan szolgált a tranzakcióhoz. (Az ítélet és a szakértői vélemény)

A per lényege, hogy az ügyfél nem tudott ezekről a valuta-beszerzési akciókról, amely mögött nem is volt valójában deviza, az csak papíron, virtuálisan létezett. Ezeket a problémákat a hitelesek nyilván már régóta pedzegették, de a Kúria jogegységi határozata elkaszálta a reményeiket. A szerződés érvénytelenségének egyik fő kritériuma, hogy a szerződési feltételeket a felek megtárgyalták-e vagy sem. Mivel az ilyen típusú ügyletekről nyilvánvalóan az ügyfélnek nem volt tudomása, ezt nem is tárgyalhatták meg. Ezek a tranzakciók nem tekinthetők a bankok belügyeinek, hiszen ezek az ügyletek mind a bank mind az ügyfél számára kockázatot jelentenek, illetve árfolyam felhajtó hatása is van, akkor ha ezeket a műveleteket a bankok nagy tömegben végzik. Nem beszélve az ügyfél ingatlanának felajánlásáról, mely közvetve az ügyfél kockázata is. Sem az üzletszabályzat, sem az ÁSZF sem a kockázatfeltáró nyilatkozat még említési szinten sem kezeli azt a problémát, melyről az ügyfélnek tudnia kellett volna.

A szakértő megállapította, hogy tényleges deviza beszerzés nem történt. Erről a bank semmilyen igazoló okiratot kiadni nem tud. Ezeket az összegeket az ügyfél deviza számlájára -ha volt-, nem utalták át. A pénzügyi szolgáltatók nagy része nem is volt jogosult ilyen műveletek végrehajtására, ezeket a tranzakciókat elsősorban refinanszírozó bankok végezték el.

Mit lehetne tenni annak megakadályozására, hogy a minden bizonnyal kialakuló jogi káosz megakadályozásra kerüljön?

Kúria

A Kúriának ki kell adnia azokat a tanulmányait és szakértői véleményeket, mely alapján a jogegységi határozatot meghozta, és amelyre egyenlőre nem hajlandó. Vajon miért nem? Magyar fogyasztók ügyeit érinti, tehát közérdekű adatoknak kell, hogy minősüljenek, nem elegendő kimondani valamit, azt megfelelően igazolni is szükséges.

MNB

Az MNB feltűnően hallgat, nem valószínű, hogy nincsenek olyan szakértői, akik állásfoglalást tudnának mondani az üggyel kapcsolatban.

Természetesen nem tudni, hogy ez a két jeles intézmény képes-e független szakértői vélemény kimondására. Nyilvánvalóan eddig nem sikerült, hiszen ha igen akkor ezeket az igazolható tényeket már megállapították volna.

Fel kell tenni a kérdést, hogy egy igazságos rendezés érdekében mi a fontos, az össztársadalmi érdek, vagy a bankrendszerbe vetett bizalom, ill. a nyilvánvaló tényeken alapuló ügykezelés és több százezer család anyagi helyzete és életminősége. Nyilván ezek nem csak morális indokok, hanem kötelezően elvégzendő adminisztrációs intézkedések.

Az MNB-nek ezen túl még van egy feladata is. Vissza kell szolgáltatnia a devizahiteleseknek azt a 220 milliárd forintot, amelyet a forintosításkor üzleti nyereségeként saját magának elkönyvelt. Ez nem talált pénz. Célja szerint a devizások érdekében elvégzett tranzakció eredménye, melyet ugyanoda kellett volna visszaforgatni, esetleg egy 210 forintos árfolyammal az ügyfelek is jobban jártak volna.

Mi lehet a következménye a mostani helyzetnek? A két ellentétes jogi állásfoglalás, a jogegységi határozat és a bírósági ítélet szakértői véleménnyel megtámasztva beláthatatlan mennyiségű jogi procedúrát von maga után. A pénzügyi kormányzatnak elé kellene mennie az eseményeknek. Itt az idő a témakör újraértékelésére, nyilvánvalóan bevonva minden érdekelt felet.

A bírósági perek senkinek nem használnának. Az intézkedés elmaradása további károkat okozna össztársadalmi szinten elsősorban bizalomvesztést, amely egyébként is elég alacsony ezen intézmények irányába.