A devizahitel válság óta körülbelül 30.000 ingatlant árvereztek el, de további 200.000 - 250.000 olyan végrehajtás várható, mely közvetlenül az adósok lakhatását érinti.

 Magyarországon több mint 1 millió végrehajtás van folyamatban.

 Az adósok több csapást is elszenvednek.

 Az első a forintosítás miatt bekövetkező tőkeemelkedés, amikor 10 év törlesztőrészlet fizetés után még ugyanannyi a tőkéje az adósnak mint amennyi összeget felvett.

 A második csapás azokat érinti akinek a hitele emiatt bedőlt.

A hitelüket nem fizetők egy olyan banki és követeléskezelési rendszerbe kerülnek bele, amely a terheiket megduplázza, sok esetben megháromszorozza összegszerűségben. Kialakult egy olyan üzletág amely magát a törvényeken és jogszabályokon kívülre helyezi és egyetlen célja a maximális profit elérése. Ez a követeléskezelési rendszer, melybe beletartozik a bankok jó része és körülbelül olyan 50 cég amely követeléskezeléssel foglalkozik.

Ez a rendszer körülbelül 100 milliárd forint jogalap nélküli nyereséget hoz az érintettek részére.

A csalás lényege a következő: A bankok egy része a bedőlt hiteleket eladja követeléskezelők részére. A követeléskezelő az ügyet pihenteti látszat intézkedésekkel az ügyintézését elhúzza akár 10-15 évre. De minimum addig elhúzza míg az elévülés be nem következne. Az ügyintézés helyett inkább a bankszámláját hizlalja. A hitelek kamatai éves szint 10-30% között mozognak. A késedelmi kamatok 8-27% között kerülnek felszámításra. A bank csak egyre figyelnek, hogy a kamat mértéke ne lépje túl az uzsorakamat mértékét. Az átlagos banki hozamok melyek a mostani pénzügyi viszonyok között 5-10% között mozognak. Ebből látszik, hogy megéri a követeléskezelőnek, hogy a körülményeket manipulálja.

 A hitel bedőlése után egy bizonytalan jogi helyzet keletkezik, hogy mi legyen a bedőlt hitel további sorsa. Ezt a Ptk. megfelelően szabályozza az MNB követeléskezelési ajánlásával együtt. Ez előírja hogy vagy megállapodást kell kötni az adóssal, ami kedvezményeket tartalmaz, vagy meg kell kezdeni a végrehajtási eljárást. Ezt azonban a követeléskezelők jellemzően nem teszi meg. Ehelyett passzivitásba vonulnak, évente kiküldik az értesítőt a tartozásról, de nem tesznek semmit.

 A követelés behajthatósága 5 év után elévül. Azonban ez a rendszer manipulálható, ennek eredményeként az ügyek 5-10-15 évig elhúzódhatnak, mely hatalmas kamatnyereséget biztosít ezeknek a cégeknek.

 A passzivitás a törvény szerint a bank szerződésszegő magatartása, miszerint nem tette meg azon jogi nyilatkozatokat és intézkedéseket ami elősegíti, hogy az adós fizetni tudjon.

 A megduplázódott vagy triplázódott tartozást az adósnak sok esetben esélye sincs visszafizetni.

 Ez az eljárás tisztességtelen és jó erkölcsbe ütközik, hiszen azokat sújtja akik egyébként már a fizetőképességük végére jártak és önmaguktól a problémájukat nem tudják megoldani. A követeléskezelők nem elégednek meg a jogszerűen behajtható összeggel, hanem még további extra profitra kívánnak szert tenni, melynek következtében az adósok, kezesek akár teljes vagyonát is meg tudják szerezni.

 A követeléskezelés ezen formája Európában egyedülálló.

 Ez a következőkre vezethető vissza:

 1, Bíróságok:

 Magyarországon nincs olyan bíró aki meg tudná állapítani a bank szerződésszegésének tényét. Ezen nem kell csodálkozni, hiszen a bírónak olyan magas fokú banki rendszerek ismeretével kellene rendelkeznie, amivel értelemszerűen nem rendelkezik. Ezért nem is születnek olyan ítéletek amik megállapították volna a bank szerződésszegését. A bírók ismereteiket a bankszövetség ajánlásaiból szerzik. A bank profi jogásza az orránál fogva vezeti a bírót, emiatt stencilezett ítéletek születnek, az esetek 95%-ban az adósokat elmarasztalják a jogalap nélküli követelésekkel, még azon adósokat is akik ügyvéddel mennek a tárgyalásra, hiszen maga az ügyvéd sem banki szakember. A bíró mivel nem tudja megállapítani, hogy az ügyben a bank hol sértett szerződést, illetve milyen intézkedéseket és nyilatkozatokat kellett volna tennie a banknak, követeléskezelőnek, ezért a könnyebb ellenállást választja és megjutalmazza a jogszabálysértő bankot vagy követeléskezelőt. Annak ellenére, hogy a szerződésszegés ténye megállapítható a bíró a szakmai tudásának hiányossága miatt még csak kísérletet sem tesz a helyzet tisztázására és az ítélet indoklásában ki sem tér a szerződésszegésre, a tárgyalás kereteit pedig úgy állapítja meg, hogy csak az adós szerződésszegését vizsgálja, még akkor is ha az adós kifejezetten kéri, hogy a bíróság vizsgálja a másik fél jogalap nélküli gazdagodását. A bíróság felé beterjesztett követelések túlnyomó többsége elévült követelés vagy a bank szerződésszegése miatt jogalap nélküli nyereséget tartalmazza.

 2, Magyar Nemzeti Bank:

 Követeléskezelési törvény hiányában az MNB feladata lenne, hogy a piaci szereplőket vizsgálja. Az MNB 17 fogyasztóvédelmi igazgatósággal és főosztállyal rendelkezik. Kidolgozott egy igen alapos követeléskezelési eljárást, mely a Ptk. előírásait tartalmazza mindenki számára érthető módon. Ezt azonban egyetlen követeléskezelő sem veszi figyelembe. A követeléskezelési eljárás megsértése miatt egy alkalommal sem indított közérdekű pert egyetlen követeléskezelővel szemben sem. Az emiatt benyújtott panaszokat visszautasítja. Csak egyedi ügyekkel hajlandó foglalkozni, holott a piaci folyamtok azt mutatják, hogy egy teljes üzletág működését kellene felülvizsgálnia. A saját jogszabályaival sem foglalkozik, elnézi és eltűri ezt a szabad-rablást, az adósok százezreinek megkárosítását.

 3, Országos Bírósági Hivatal: A hivatalnak kellene kontrollálnia a bíróságok működését és kellene gondoskodnia a bírók képzéséről. Ezt nem teszi meg, de még önmaga is olyan szakmai álláspontot képvisel, amely jóváhagyja ezeket a törvénytelen ítéleteket. Nyilvánvaló, hogy önmaga sincsen tisztába a bankok és követeléskezelő szerződésszegő magatartásának tényével. A törvények nem hagynák, hogy a követeléskezelő teljesen kizsigerelje az adósokat, például a kamatfelszámítás tilalma jogosulti késedelembeesése esetén. Hogy ennek ellenére a bírósági rendszer miért nem működik megfelelően, ez azért van mert a bírók már elveszítették a türelmüket, az általános álláspont, hogy az adósnak minden körülmények között fizetnie kell még akkor is ha a követelés jogellenes.

 4, Pénzügyi Békéltető Testület

 Már csak régi árnyéka önmagának. A törvénytelenségeket nem tárja fel, csak az adósok számára általában előnytelen egyezségi ajánlatokat erőltet.

 Mit kellene tenni?

 1, Az adósoknak minden esetben kérniük kell, hogy a bíróság a per kereteit úgy állítsa be, hogy vizsgálja a bank szerződésszegésének tényét. A bíró ezt önmagától nem fogja megtenni. Ilyenkor azonban fennáll a lehetőség, hogy maga a bíróság is perelhető, ítélkezési gyakorlatban elkövetett károkozásért.

 2, A Parlamentnek meg kell alkotnia a követeléskezelési törvényt amely gátat szab ezeknek a tisztességtelen végeknek. Ennek jó alapja az MNB követeléskezelési ajánlása.

 3, Az OBH-nak külön programot kell indítania a bírók ez irányú képzésére, hogy felismerjék a fogyasztó megkárosításának szándékát.

 4, A visszatérítési törvényhez hasonlóan egy hasonló törvényt kell alkotni, hogy a követeléskezelők és bankok visszatérítsék az adós részére a jogalap nélkül felszámolt kamatokat.

 5, Az MNB-nek teljes piacfelügyeleti ellenőrzést kell elfolytatnia a követeléskezelő cégek irányába, hogy mennyire tartják be az ajánlásait, és gigabírságokat kell kiszabnia azon cégek irányába melyek visszaéltek az erőfölényükkel.

 6, Biztosítani kell az adósok jogait és megszüntetni a kiszolgáltatott helyzetüket.

 7, Felül kell vizsgálni a végrehajtási törvény egyes pontjait.

 8, A bankok üzletszabályzatai és szerződési feltételei hiányosak. Nem tartalmazzák azokat az intézkedéseket melyek a bedőlt hitelesek helyzetét szabályoznák.

 300.000 - 400.000 család sorsáról van szó, figyelembe véve azt a tényt is hogy több mint egymillió végrehajtás van folyamatban az országban. Az adósmentő intézkedések és moratóriumok semmire sem voltak jók. Több kárt okoztak az adósoknak mint amennyi hasznot, mivel az ügyek elhúzódásához vezettek. Az adósmentős intézkedéseket nem politikai indíttatásból, hanem szakmai alapokon kell meghatározni. Azonnali intézkedéseket szükséges hozni, hiszen az érintett lakosság számát figyelembe véve körülbelül annyi embert érint mint a 4 legnagyobb megyeszékhely lakossága együttvéve. Nem beszélve arról, hogy egy csaló, törvényeket figyelmen kívül vevő rendszert kell megszüntetni.

 A mostani helyzet az ország szégyene. A hibásan működő bírósági rendszer és a jogalkotók figyelmetlensége miatt következett be. Ezt a helyzetet azonnal fel kell számolni.

 Kérjen időben segítséget!

 Tisztelettel:

 Kovács László

 Banki és Végrehajtási Károsultak Fogyasztóvédelmi Egyesület

 elnök

 +36-70/432-8868

 Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 8300 Tapolca, Pf. 81.

 www.bankikarosultak.hu