A most megjelent C118/17 Európai Bíróság határozata tisztázza a szerződések tisztességtelenségével kapcsolatos szabályokat.

A bíróság ítélete elég bonyolult, ugyan magyarul is megjelent, de még is szükséges érthető nyelvezetre lefordítani.

A legfontosabb szempontok a következők:

1, A Kúria jogegységi határozatai aggályosak. Jól láthatóan csak a bankok érdekeit vették figyelembe az adósok kárára.

2, a DH törvények értelmezése helytelen és szintén aggályos. Ugyan rendezte az árfolyamrés különbözet és egyéb költségek tisztességtelenségét és visszafizetésre kötelezte a pénzintézeteket, azonban ezen törvények nem terjedtek ki az árfolyam különbözet kérdésére, sőt azt az adósok rovására úgy szabályozta, hogy elzárta a szerződések támadhatóságának lehetőségét.

3, Ezen korlátozások azonban ellentétesek a 93/13 számú EGK rendelet fogyasztóvédelmi szabályaival. Az árfolyam különbözet kérdése a meg nem tárgyalt szerződési feltételnek minősül.

Az Európai Bíróság 5 kérdésre adott választ. Többek között, hogy a Nemzeti Bíróság életben tartatja azt a szerződést, amely ellentétes a fogyasztó gazdasági érdekeivel. Mennyire korlátozza a fogyasztó jogait. A fogyasztó méltányos érdekeivel ellentétes-e, hogy a fogyasztónak kell viselnie az árfolyamkockázatot. A jogegységi határozat elzárhatja-e a fogyasztót, hogy amennyiben szükségesnek tartja kérje a szerződés érvénytelenítését. Valamint a jogegységi határozatok ellentétesek-e az Európai Emberi Jogi Chartával, illetve nehezményezi, hogy a jogegységi tanács eljárása nem nyilvános. Utólag sem ismerhetők meg például szakértői anyagok, jogirodalmi művek és egyéb visszatartott információk.

A Bíróság úgy ítélte meg ezeket a kérdéseket, hogy a jogegységi határozatok nem korlátozhatják az adósok azon jogait, hogy olyan szerződési feltételek esetén is kérjék a szerződés semmisségének kimondását, amelyek ellentétesek gazdasági érdekeikkel még akkor is ha azt törvényben fogalmazták meg. Ebbe beletartozik a forintosítási folyamat is. Az árfolyam különbözetet a szerződés fő elemének kell tekinteni. Természetesen szükséges igazolni azt a tényt, hogy az ügyfél nem kapott teljes tájékoztatást az árfolyam különbözet kockázatáról, a nemzeti fizetőeszköz túlértékeléséről a többi valutához képest. A bíróságokat nem lehet korlátozni abban a tekintetben hogy, az eset összes körülményét figyelembe véve állapítsa meg, hogy volt-e a szerződésnek olyan része mely a fogyasztót hátrányos helyzetbe kényszerítette. A tisztességtelen feltételekre gy kell tekinteni mintha azok nem is lennének a szerződés részei. Ha a fogyasztó úgy ítéli meg, hogy a tisztességtelen szerződési feltétel kihagyásával a szerződés teljesíthető akkor a feleket kötik a szerződési feltételek.

Az Európai Bíróság ezen megállapításai könnyítést jelentenek az adósoknak. Gyakorlatilag minden akadály elhárult az elől, hogy bárki kérje a szerződés árfolyam különbözeti problémából adódó szerződés semmisséget. Ez nem csak a bajba jutott hiteleseknek, hanem a szerződésüket rendesen fizető ügyfelek részére is komoly előnyt jelenthet, hiszen az árfolyam különbözet felszámítása jogalap nélküli gazdagodásnak minősül, ha ezt a szerződési feltételt nem tárgyalták meg. Az adósoknak ezen feltétel megfogalmazása anyagi előnyt jelent. Már csak egy jelentős kérdés maradt, hogy a devizahiteles törvények egyéb korlátozásai mint például az árverési és végrehajtási tilalom miatt bekövetkezett járuléknövekedések hogyan befolyásolják a hitel pénzügyi alakulását. Ebben az esetben is fellelhető a Kúria jogegységi határozatinak aggályossága mely elsődlegesen az elévülési törvényt vesz alapul a Ptk. kötelmi szabályai helyett. A nemzeti szabályozás itt is bakot lőtt.

Azt javasoljuk, hogy minden deviza hitellel rendelkező adós, akár rendesen fizeti a hitelét akár nem, akár elárverezték már az ingatlanát, haladéktalanul kérjen szakmai tanácsadást.

Kovács László

Banki és Végrehajtási Károsultak Fogyasztóvédelmi Egyesület

elnök

+36-70/253-2910

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.