A bankok a rossz hiteleiktől mielőbb igyekeznek megszabadulni. A követeléseket eladják erre szakosodott követeléskezelő cégeknek a szerződés minden jogával és kötelezettségével együtt.

A követelés kezelő cégek haszna ezeken az ügyeken óriási. Az extra profit lehetőségét magába hordozza, és ezek a cégek élnek is ezekkel a lehetőségekkel. A szerződések kedvezményezése után egy olyan helyzet alakul ki, amely a pénzügyi terület legsötétebb és legszabályozatlanabb oldala. Mivel a tevékenységüket és ügyfélkezelési gyakorlatukat senki nem ellenőrzi, gyakorlatilag azt csinálnak amit csak akarnak.

A cégek általában elég sokáig fel sem veszik a kapcsolatot az ügyfelekkel, hogy jelezzék, már ők a szerződés kedvezményezettjei. A kedvezményezés után azonnal fel is rúgják az eredeti szerződés összes feltételét és elkezdődik a pénzcsinálás. Az ügyfeleknek történő segítés nem fellelhető a tevékenységükben, csak és kizárólag a haszon megszerzése ami a tevékenységüket mozgatja

Gyakran adnak fizetéskönnyítő „segítséget” az ügyfeleknek. Az eredeti törlesztőrészlet 20-30%-nak befizetésére van lehetőséget, és amíg az ügyfél fizeti addig békén hagyják. Ez egy igen jól álcázott adósság csapda, hiszen a befizetett összegeket egy az egyben a kamatokban írják jóvá, ezáltal a tartozás nem hogy csökkenne hanem inkább nő. Ez a számukra talált pénz, a befizetések nem a tőkében kerülnek jóváírásra, tehát egy soha le nem járó hitelt kreálnak belőle és egy bizonyos idő után végrehajtásra adják az ügyet.

Az adós szempontjából az ilyen módon történő befizetések ablakon kidobott pénzt jelentenek.

Érdemes tanulmányozni a követelésbehajtók módszereit, mert rájöhetünk hogyan lehet egy 70.000 forintos hitelkártya tartozásból 1.300.000 forintos követelést csinálni.

Annak ellenére, hogy a Ptk. igen határozottan megjelöli, hogy a jogosult mikor számíthat fel kamatokat és járulékokat, ezt a tényt az adósok elől mélységesen elhallgatják. Az adósok kellő tájékozódás után rájöhetnek, hogy a jogosult csak akkor számíthat fel kamatokat és járulékokat, hogyha nincsen semmilyen mód a követelés behajtására jövedelemből vagy ingó és ingatlan vagyonból. Ha ez a helyzet nem áll fenn, mert a követelés egyébként behajtható lenne, akkor ez azt jelenti, hogy a jogosult bank vagy behajtó cég esett késedelembe. Ebben az esetben azonban semmilyen járulék felszámítási lehetősége nincs. Sőt visszamenőlegesen is törölnie kell az így képződött járulékokat.

Annak ellenére, hogy a jogosultnak együttműködési kötelezettsége van az adóssal, nem ritka hogy 10-15 éve elfekvő ügyeket vesznek elő és az ez alatt felhalmozódott kamatokkal együtt próbálják rábírni az adóst a fizetésre.

Az adósok nagy többségénél az eredeti tőke követeléshez képest már 2-3 szoros a jogosultak követelése. A felvett 10 millió forint jelzáloghitelért már 30 millió forintot követelnek. Ha az adós kellően figyel a szerződésére és a jogszabályi környezetre, akkor az adósság kezelő követelése a töredékére csökkenthető főleg abban az esetben, hogyha az adós befizetéseit a jogalap nélkül megszerzett járulékokban írják jóvá.

A követeléskezelő cégek nem válogatnak az eszközökben, olyanok mint a jó pincér, aki a dátumot is hozzáadja a számlához

Természetesen jó lenne, ha valamely hivatalos szerv elvégezné a kötelező ellenőrzéseit és kordába tartaná a valóságtól elrugaszkodott követeléskezelő és faktor cégeket megelőzve az évekig tartó pereskedést.

Valószínűsíthető ilyen intézkedések a közeljövőben nem várhatóak, csakúgy mint az árfolyamkockázat kérdésében mindenkinek saját magának kell megvívni a saját harcát.

Kovács László

Banki és Végrehajtási Károsultak Fogyasztóvédelmi Egyesület

elnök

+36-70/253-2910

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

www.bankikarosultak.hu